Csillagszemű kisördögöm

Egy kígyó a farkába harapott,
De a kígyó én vagyok.

Mind aki nyálasan csusszan,
Mind aki a földre koppan,
pedig égen járna lába,
mind aki az égnek fájna,
felhőt taposó malom,
szétszórhatom csillagporom.

Döglött békák szerteszórva,
Szúnyogdongás útját rója,
Mély, kegyetlen, nagy szemek
Vigyorogna, nem merek
szembe nézni, szembe, szembe
Csillag-ragyogó szemedbe.
Kopjafák úton keresztbe,
Füst feszült a vaskeresztre,
Az ember fia megszökött,
Küldött helyette ördögöt,
Tűzvöröset, röhögőt,
Veres vérem köhögőt,
Kandi szemű gonoszat,
Lompos farkú hangosat,
Hogy majd szálkát törjön róla,
Követ zúzzon vas-apróra
Mind, míg szerelem marad,
Lopna életmadarat,
Tűzvöröset, édeset,
Veres tollú, véreset,
Döglött darab állatot,
Havas csőrű jégcsapot.

Halott oroszlánt keresve
Kerekedve verekedve
Ordítva és berekedve
Kopasz kecskét tekergetve
Kihullott méregfoga,
Kígyó szisszen, lecsap oda,
S belemar.

1984. április 24.